Azért írom ezeket a gondolatokat, mert szeretném eloszlatni azt a fura képzetet, miszerint az úgy rendben van, ha jól megy a vállalkozás (vagy bármi más…), akkor csak úgy háta lehet dőlni.

Szerintem nem.

Attól, mert jól megy, nem ülhetsz lazán a nyeregben és galopozhatsz csak úgy nyugodtan.

Persze egy darabig lehet, de mit csinálsz, ha szomjas lesz a lovad és belátható távolságban nem lesz az utadban itató? Hagyod kiszáradni?

Elkanyarodva a metaforától… ha elértél egy célt, amit kitűztél, ünnepeld meg. Élvezd az eredményét. De ne kényelmesedj el.
Egészen biztos, hogy bármilyen szakmában is dolgozol, minden jönnek az újdonságok. Esetleg ha eddig nem volt időd a saját tudásodat gyarapitani, most lehetőséged nyílhat fejleszteni magad.

Nagyjából ezt válaszoltam, amikor az utóbbi workshopon megkérdezték tőlem, hogy ugyan mit keresek én ott, ha ennyire elégedett vagyok a vállalkozásom jelenlegi helyzetével, és nincsenek úgy kifejezetten problémáim.

Én szeretek fejlődni. Valahogy mindig találok valamit, amit még megtanulhatok, megismerhetek. És nekem ez jó. Nem mondom, hogy mindenkinek ezt kell csinálni. Egyébként is figyelni kell, hogy meglegyen az egyensúly. És tényleg tudjuk értékelni azt is amit elértünk, és ez a folytonos nyitottság, érdeklődés ne csapjon át nyughatatlanságba.

(Virtuális) Asszisztensként több ügyféllel dolgozom együtt egyszerre. Vannak köztük állandóak, vannak, akiknél időszakos a munka, és vannak beeső projektek is. De senkivel sincs örökké tartó felbonthatatlan megállapodásom! Bármi történhet, ami miatt például valaki kiesik. Vagy akár többen. Egyik pillanatról a másikra nem lehet ügyfelet szerezni. Szóval nem csak azért kommunikálok, építek kapcsolatokat, mert én ezt szeretem, hanem azért is, mert igy biztonságosabbnak érzem a lehetőségeimet!

Összegezve: befektetett energia nélkül nincs (tovább)fejlődés.

Ha tetszettek ezek a gondolatok, olvasd el az előző írásomat is.

Csatlakozz hozzánk a Brunch Office virtuális coworking közösséghez, és írd meg egy posztban mit gondolsz!